A betegszabadság csökkentése - a termelékenység növelése
5. március 2021
A magas betegségi ráta sok vállalat számára teher. Sok vállalat felfedezte, hogy ez nemcsak az évszak és a fertőzések előfordulása függvénye, hanem közvetlenül is befolyásolható. Aktívan dolgoznak a dolgozói elégedettség javításán, és megfelelő programokat dolgoznak ki e fontos tényező növelésére. A fűtési tényezőt azonban gyakran figyelmen kívül hagyják, különösen a termelő vállalatoknál.
A probléma: A gyártócsarnokokban vagy raktárakban általánosan használt fűtési rendszerek meleg levegőt fújnak a munkaterületekre. Ez nemcsak felveri a port és szétteríti az aeroszolokat, hanem kellemetlen munkahelyi légkört is teremt. Nem ritka, hogy a fúvók közvetlen közelében szauna-állapotok uralkodnak, és gyakran megfigyelhető, hogy az emberek ilyen körülmények között pólóban dolgoznak, még akkor is, ha a kinti hőmérséklet nulla fok alatt van. De senki sem vesz fel kabátot, amikor a kapu nyitva van, vagy amikor egy gyors sétára van szükség az udvaron.
Európa egyik vezető precíziós láncgyártója Észak-Rajna-Vesztfáliában télen rendszeresen küzdött ezzel a problémával. A megoldás mellékhatásként merült fel, miután a vállalat gazdasági okokból egy új, energiatakarékos csarnokfűtési rendszer mellett döntött. Ez nemcsak a korábban rendkívül magas energiaköltségeket csökkentette, hanem jelentősen optimalizálta a fűtési komfortot is. Az alkalmazott infravörös technológia ugyanis kellemes, egyenletes és huzatmentes munkaklímát biztosít a csarnoképületekben. Ezenkívül a hőmérséklet pontosan szabályozható, például a gyártási területen 18 °C-os üzemi hőmérsékletre. A termelésben dolgozók most már az évszaknak megfelelő ruházatban dolgoznak, és a betegség miatti hiányzások száma mérhetően csökkent.
Ha többet szeretne megtudni a betegszabadság csökkentéséről és ezekről a fűtési megoldásokról, kérjük, lépjen kapcsolatba a következő elérhetőségekkel Kapcsolatfelvétel on.
Egyébként: A következő Forró tipp a téma körül Csarnoképítés és energiahatékonyság majd legközelebb elmondjuk.
Minden, amit az energiatakarékos csarnokfűtési rendszerekről a gyakorlatban tudni kell
Az energiatakarékosság nagy kérdés - minden ágazatban. Ha szeretne véget vetni a nem hatékony fűtési rendszereknek, akkor útmutatónk pont az Ön számára készült!
Kérjen ingyenes útmutatót
Ez is érdekelheti Önt
-
A BMWK jelenleg egy törvénytervezettel kavarja fel a kedélyeket. Ez ugyanis a gázfűtéses rendszerek kategorikus betiltásáról szól. A tervezet szerint 2024-től csak olyan fűtési rendszerek használhatók, amelyek 65 % megújuló energiával működnek. Ez formálisan csak hőszivattyúk, távfűtés vagy biomassza fűtés lehet. Ez felveti a kérdést: Mi a helyzet a technológia nyitottságával Németországban? És ki fizessen érte? A decentralizált gáztüzelésű fűtési rendszerek gyakran az egyetlen gazdaságilag és funkcionálisan életképes megoldást jelentik, különösen csarnoképületekben. -
Az energiaválság jelenleg senkit sem hagy hidegen. Mindenki kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy a fogyasztást és a költségeket valamilyen mértékben kordában tartsa. A német kormány árfékje csak 2023 márciusában lép életbe, és még akkor is az alapkvóta feletti 30 százalékos ipari és 20 százalékos kis- és középvállalati árakat jövőre is a vad piaci viszonyok fogják befolyásolni. Mit lehet tehát tenni? -
Hogyan fog Németország 2024-től fűteni Habeck szövetségi miniszter szerint? Először is: a végleges válasz még nem áll rendelkezésre. Ennek oka, hogy az új épületenergetikai törvény (GEG) tervezete még csak most ment át a kabineten. A következő lépés a Bundestag és a Bundesrat bevonásával történik. Ennek ellenére a gáz- és olajfűtési rendszerek bejelentett "vége" már hónapok óta hullámokat vet. És akkora bizonytalanságot okozott, hogy az elmúlt télen az ipar ahelyett, hogy a csarnokfűtési rendszerek energiahatékony felújításába fektetett volna be, gyakran inkább a régi olaj- és szénfűtési rendszereket reaktiválta... -
Ez csak egy kis szegmens, de nagy jelentőségű: az energetikai átállásról szóló jelenlegi vitában az ipari épületeket elhanyagolják. Németországban az épületállománynak mindössze két százalékát teszik ki. Ugyanakkor az épületekhez kapcsolódó energiafogyasztás és a kapcsolódó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mintegy 15 százalékáért felelősek. A jelenlegi épületenergetikai törvény (GEG) azonban az ipari épületeket ugyanúgy kezeli, mint az óvodákat - és egy törvénytervezetben vannak arra utaló jelek, hogy a szövetségi kormány kizárólag a hőszivattyúkra mint technológiára kíván összpontosítani. Ennek megvitatására a KÜBLER GmbH szakértőket hívott meg egy párbeszédre Ludwigshafenbe. Daniel Föst, a Bundestag FDP-frakciójának építéspolitikai szóvivője bejelentette, hogy változtatni kíván a jogalkotási rendszeren.
