Útmutató sötét sugárzó – Csarnokok energia- és költséghatékony fűtése

Mi is az a sötét sugárzó (valójában)?
A „sötét sugárzó” kifejezést a mindennapi életben gyakran egyenlővé teszik az infravörös sugárzó fűtésekkel. Gyakran elektromos infravörös fűtéseket is jelentenek vele. Sőt, elektromos sötét sugárzókról is beszélnek. Technikai szempontból azonban ez nem teljesen helyes.
A sötét sugárzó fűtőtestek tulajdonképpen gázüzemű infravörös fűtési rendszerek, amelyek különösen hatékony módon biztosítják a hőellátást a csarnokokban. Ehhez gázt égetnek el egy zárt csőben. A hő ezen a csövön keresztül jut el a reflektorokhoz, amelyek célzottan továbbítják azt a helyiségbe. Mivel az égés zárt rendszerben történik és nem látható, ezért sötét sugárzó fűtőtestről beszélünk. Az eredmény: egyenletes, huzatmentes és nagyon hatékony hő – még a legnagyobb ipari vagy logisztikai csarnokokban is.
A hőelv egyszerűen magyarázható: a sötét sugárzók nem melegítik a levegőt, hanem infravörös sugárzást bocsátanak ki. Amikor ezek a sugarak szilárd felületekre – például a padlóra, gépekre vagy emberekre – találnak, kellemes meleget keltenek. A helyiség levegője érintetlen marad. Így a hőveszteség a csarnok teteje alatt szinte teljesen elkerülhető.
A KÜBLER széles körű infravörös fűtési rendszerek portfólióját kínálja – a klasszikus gázüzemű sötét sugárzóktól az új, energiahatékony megoldásokig. A Fair.AIdH technológia lehetővé teszi, hogy a sötét sugárzó elv előnyeit rugalmasan kihasználja különböző energiaforrásokkal, mint például gáz, biogáz, hidrogén vagy villamos energia. Így a csarnok fűtése nemcsak hatékony marad, hanem jövőbiztos is, függetlenül az egyes energiaforrások költségváltozásától vagy rendelkezésre állásától.
A modern sötét sugárzó berendezések hatékonyságának alapjai csarnokokban
A sötét sugárzó berendezések energiahatékonysága több műszaki tényezőn alapul. Döntő jelentőségűek a közvetlen sugárzó hő, amely nem veszik el a felemelkedő meleg levegő miatt, a szükségletek szerinti zónás fűtés, az energiafelhasználás pontos szabályozása, a gyors fel- és lehűtés, valamint a maradék hő felhasználásának lehetősége és a különböző energiaforrások bevonása.
Sugárzó hő a meleg levegő helyett
A sötét sugárzók az infravörös sugárzás elvén működnek. Nem melegítik fel a helyiség levegőjét, hanem elektromágneses hullámok formájában továbbítják az energiát. Amikor ezek szilárd testekkel, például padlóval, gépekkel vagy emberekkel találkoznak, a sugárzás hővé alakul. Ezáltal egyenletes, huzatmentes helyiségklíma jön létre, amely hasonlít a nap természetes melegségéhez.
A meleglevegős rendszerekkel ellentétben nem kell először a teljes térfogatot felmelegíteni meleg levegővel, amely először a csarnok tetején gyűlik össze, majd lassan lefelé áramlik (oda, ahol valóban szükség van rá). A hő közvetlenül a használati területen keletkezik. Ez csökkenti az energiaveszteséget és biztosítja, hogy nyitott kapuk vagy változó használat esetén is csak ott fűtsön, ahol valóban szükség van rá. Ez a fizikai elv alapja a modern sötét sugárzók magas hatékonyságának és nagy megtakarítási potenciáljának.
Zónás fűtés igény szerint
A sötét sugárzókkal a hő célzottan juttatható oda, ahol szükség van rá. Ahelyett, hogy egy egész csarnokot egyenletesen fűtenének, az egyes területek vagy munkaterületek külön szabályozhatók. Így a használt területek kellemesen melegek lesznek, míg a nem használt területeken a fűtés egyszerűen kikapcsolható, és nem fogyaszt energiát.
Ez az igény szerinti fűtés elsősorban a változó használatú vagy részben kihasznált csarnokokban jelent jelentős hatékonysági előnyt. Legyen szó gyártásról, raktározásról vagy szállításról – minden zóna függetlenül vezérelhető és csak szükség esetén aktiválható. Ez jelentősen csökkenti az energiafogyasztást és az üzemeltetési költségeket, anélkül, hogy ez befolyásolná a munkavállalók hőkomfortját.
Intelligens vezérlés és szabályozási technika
A modern sötét sugárzó fűtőtestek egyik legfontosabb hatékonysági tényezője a precíz szabályozásuk. A digitális vezérlőrendszerek segítségével az energiafelhasználás pontosan a hőmérséklethez, a felhasználáshoz és a csarnok zónáihoz igazítható. Így a rendszerek csak akkor és ott fűtenek, ahol valóban szükség van a hőre.
A CELESTRA A KÜBLER egy moduláris vezérlőrendszert fejlesztett ki, amely ezeket a funkciókat egyesíti. Ez lehetővé teszi a teljes fűtési rendszer idő- és zóna-pontos szabályozását, és ezzel jelentősen hozzájárul az energiafogyasztás optimalizálásához. A Energiafelügyelet és -kezelés alkalmazás EMMA Az üzemeltetési adatok rögzítésre, elemzésre és dokumentálásra kerülnek – ez fontos alapot jelent a tanúsításokhoz, például a DIN EN ISO 50001 szerint.
A projekttől függően az intelligens vezérléssel akár 20 % további energiamegtakarítás érhető el. Ezzel a szabályozástechnika a hatékonyság, az átláthatóság és a gazdaságosság központi elemévé válik a csarnok üzemeltetésében.
Azonnali fel- és lehűtés
A sötét sugárzók gyorsan reagálnak. Mivel az infravörös sugárzók nem melegítik fel a levegőt, hanem közvetlenül sugárzási energiát bocsátanak ki, a hő a bekapcsolás után azonnal rendelkezésre áll. A fűtés kikapcsolásakor a hőhatás ugyanolyan gyorsan megszűnik.
Ez a reakciósebesség lehetővé teszi, hogy a fűtést pontosan a tényleges használati időhöz igazítsák. A műszakban dolgozó üzemekben vagy a változó kihasználtságú csarnokokban így rugalmasan és hatékonyan lehet fűteni – hosszú előkészítési idő és felesleges energiafelhasználás nélkül. A gyors fel- és lehűtés így jelentősen hozzájárul a teljes gazdaságossághoz és az energiamegtakarításhoz az üzemeltetés során.
Hőhulladék hasznosítása és energia rugalmasság
A közvetlen sugárzó hő mellett a modern rendszerek a fűtési folyamat során keletkező energiát is felhasználják. A H.Y.B.R.I.D. rendszer (KÜBLER) gázüzemű infravörös fűtőberendezések, mint például PRIMA, OPTIMA plusz vagy MAXIMA kombinálva kondenzációs technológiával és digitális vezérléssel. A kipufogógázban található maradék hő az O.P.U.S. X kondenzációs technológia segítségével visszanyerhető, és például hidraulikus irodai fűtésrendszerekbe táplálható. Így akár 15 % további energia nyerhető.
Az energiahatékonyság egy új és nagyon fontos tényező. A KÜBLER legújabb fűtési generációja a sötét sugárzó elv előnyeit döntő jelentőségű új technikai lehetőségekkel bővíti. Ez a technológia Fair.AIdH néven ismert, és különböző energiaforrásokkal működtethető – a földgáztól a biogázon át a hidrogénig vagy az elektromos áramig. Az olyan rendszerek, mint FUTURA vagy MAXIMA E-Hybrid automatikusan alkalmazkodnak az adott pillanatban rendelkezésre álló energiaforráshoz, így gazdaságos, jövőbiztos csarnokfűtést tesznek lehetővé. Ezáltal a Fair.AIdH „sötét sugárzó“ nemcsak az energiahatékonysághoz járul hozzá, hanem az energetikai átállás értelmében a dekarbonizációhoz is.
Az energiahatékonyság mint az energetikai átállás kulcsa
Az energiahatékonyság a döntő tényező a klímacélok gazdaságos elérésében. A sötét sugárzók itt lépnek színre, mivel minimálisra csökkentik az energiafogyasztást és minimalizálják a veszteségeket. A sugárzási elv biztosítja, hogy a hő közvetlenül a felhasználási területen keletkezzen, ahelyett, hogy kihasználatlanul maradna a csarnok teteje alatt.
A gyakorlatban a KÜBLER modern infravörös fűtési rendszereivel – a csarnok geometriájától és használatától függően – akár 70% energiamegtakarítás érhető el a hagyományos meleglevegős rendszerekhez képest. Digitális vezérlők, hulladékhő-hasznosítás és rugalmas energiahordozók kiegészítik a rendszert, tovább optimalizálva az energiafelhasználást. Így a sötét sugárzók magas hatékonyságot és mérhető CO₂-csökkentést biztosítanak, és ezzel az energiaátállás egyik alappillérét képezik a csarnokok területén.
A “fűtési törvénynek” megfelelően: GEG-kompatibilis és jövőbiztos fűtés
A fűtési törvény (épületenergiáról szóló törvény, GEG) előírja, hogy az új épületekben a fűtést a jövőben legalább 65% mértékben megújuló energiával kell működtetni. Ez különleges követelményeket támaszt az újonnan épített ipari és kereskedelmi csarnokok esetében, mivel azok fizikai feltételei jelentősen eltérnek a klasszikus épületekétől. A hatékony infravörös fűtőtestek olyan megoldásokat kínálnak, amelyek mind gazdaságosak, mind pedig a törvénynek megfelelőek – új és meglévő épületekben egyaránt.
Új építmények: hatékony tervezés és a 65 százalékos követelmény teljesítése
Az új épületekben a 65 százalékos előírás közvetlenül érvényes. Ez azt jelenti, hogy a felhasznált energia túlnyomó részének megújuló forrásokból kell származnia. Az új Fair.AIdH rendszerek akkor tudnak megfelelni ennek a követelménynek, ha azokat egy energiahatékony koncepcióba integrálják.
A modern infravörös fűtőberendezések, mint például a FUTURA vagy a MAXIMA E-Hybrid, úgy vannak kialakítva, hogy különböző energiaforrásokat használjanak – például biogázt, hidrogént vagy fotovoltaikus vagy szélenergiából nyert áramot. A helyszíntől és az energiainfrastruktúrától függően a megújuló energia aránya azonnal 100 %-re növelhető, vagy fokozatosan emelhető.
Az intelligens vezérlés központi szerepet játszik ebben: a CELESTRA-hoz hasonló digitális szabályozó rendszerek rögzítik a fogyasztási adatokat, a tényleges hőigényhez igazítják a működést, és lehetővé teszik a megújuló energiák célzott felhasználását, amint azok rendelkezésre állnak. Így a törvényi előírások teljesülnek, anélkül, hogy a működés biztonságát vagy a gazdaságosságot fel kellene adni.
Meglévő épületek: GEG-megfelelőség bizonyított hatékonyság alapján
A meglévő csarnokokra az „hatékonyság az energiaforrás-váltás előtt“ elv vonatkozik. A törvény szerint azok a fűtési rendszerek, amelyek legalább 40 % energiamegtakarítást érnek el a régi rendszerhez képest, mentesülnek a megújuló energiák használatának kötelezettsége alól. Ez a szabályozás különösen fontos a felújítások esetében, ahol a teljes cseréje vagy a megújuló energiákra való átállás gazdaságilag vagy technikailag nem lenne ésszerű.
A sötét sugárzók a gyakorlatban gyakran jelentősen meghaladják ezt a követelményt. Az infravörös elv, a zónás fűtés és a pontos szabályozás révén a felhasználástól és a csarnok geometriájától függően 50, 60 vagy 70 % energiát lehet megtakarítani. Az olyan rendszerek, mint a H.Y.B.R.I.D., amelyek O.P.U.S. X A kipufogógáz-hővisszanyerés tovább növeli a hatékonyságot. A dokumentálás és az igazolás érdekében az Energy Monitoring & Management Application (EMMA) támogatja az üzemeltetőt azáltal, hogy átláthatóan rögzíti, elemzi és dokumentálja az energiaáramlásokat – ez fontos alapja a GEG-nek megfelelő tervezésnek és a DIN EN ISO 50001 szerinti tanúsításnak.
Összehasonlítás: sötét sugárzó vs. hőszivattyú ipari csarnokokban
A hőszivattyúk az energetikai átállás kulcsfontosságú technológiájának számítanak. De ez minden épületre igaz? Az ipari csarnokokban többnyire fizikai és gazdasági korlátokba ütköznek. Az ok nagyon egyszerű: a hőszivattyúk nem fűtőberendezések, hanem pusztán hőtermelők, mint az olaj-, gáz- vagy faapríték-kazánok. A hő átviteléhez a csarnokba kiegészítő technológiára van szükség, pl. padlófűtésre vagy meleglevegő-fúvókára. Mindkettő kevéssé funkcionális a csarnokokban. Ezenkívül a hőszivattyú hatékonysága csökken a hőtárolók és a hőátvitelhez szükséges csövek miatt. A sötét sugárzók más elven működnek – hőtermelők és hőátadók egy rendszerben, és pontosan ott termelnek hőt, ahol arra szükség van. Az alábbi összehasonlítás áttekintést ad a legfontosabb különbségekről:
| kritérium | Sötét sugárzó (infravörös) | Hőszivattyú |
| Technológia | 2 az 1-ben hőtermelő és hőátadó | Hőtermelő. Átviteli kiegészítő technika szükséges, pl. padlófűtés, ventilátoros fűtés |
| Telepítés | A csarnok mennyezete alatt | Padlófűtés: hőcsövek a csarnok padlójában (korlátozza a használatot)
Ventilátoros fűtés: a csarnok mennyezete alatt vagy az oldalfalakon |
| hőelv | Az infravörös sugárzás felmelegíti a felületeket, személyeket és tárgyakat, amelyekre rásüt (nap elve). Legmelegebb pont: az alacsonyabb terű csarnokrészek | Levegő- vagy vízbázisú konvekció, melegíti a helyiség levegőjét |
| alkalmazási terület | Hangárok dinamikus hőmérsékleti követelményekkel, mennyezeti magasság > 4 m és nagy térfogat | Állandó hőmérsékletet igénylő helyiségek, 2,50–3,00 m belmagassággal (lakások, irodák stb.) |
| reakcióidő | Gyors (rövid felmelegedési idő) | Lassú, a levegő térfogatától függő |
| üzemidő | Szükség szerint | Leginkább folyamatosan, 24 órában, 7 napban a héten |
| zónafűtés | Lehetséges | Nem lehetséges |
| Energia veszteségek magas csarnokokban | Alacsony – nincs hő a tető alatt, nincs légcserélődés | Magas – felemelkedő meleg levegő, további energiaveszteség a tárolók és csővezetékek miatt |
| energiaforrás | Gáz, biogáz, hidrogén, villamos energia (energiaszámítás) | Áram, általában külső levegő vagy talaj mint forrás |
| GEG-megfelelőség | Állomány: megvalósult energiamegtakarítás ≥ 40 %, megújuló energiák használatára vonatkozó kötelezettség nélkül
Új építés: 65 % követelmény teljesíthető az energia rugalmasság és a magas hatékonyság révén |
65 % követelmény teljesíthető áram felhasználásával |
| Befektetés és megtérülés | Mérsékelt beruházás, megtérülés általában 2–5 év alatt | Magasabb kezdeti beruházás, hosszabb megtérülési idő |
| Gazdaságosság nagy térfogatú helyiségekben | Nagyon magas (zónás fűtés és igény szerinti üzemeltetés) | Jelentősen csökkent a nagy légtömegek és hőveszteségek miatt |
Besorolás:
Mindkét rendszer hozzájárulhat a dekarbonizációhoz, de rendszerlogikájukban különböznek egymástól. Míg a hőszivattyúk alacsonyabb helyiségekben (többszintes épületek) és egyenletes fűtési igény mellett mutatják meg erősségeiket, addig a sötét sugárzók nagy csarnokokban (nem többszintes épületek) hatékonyságukkal, rugalmasságukkal és rövid reakcióidejükkel győzik meg a felhasználókat. Digitális vezérléssel és többféle energiát felhasználó technológiákkal kombinálva megfelelnek az épületenergetikai törvény követelményeinek, valamint a csarnokok gazdaságos üzemeltetésének gyakorlati követelményeinek is.
Következtetés: Miért teszik a sötét sugárzók az Ön csarnokát alkalmassá az energetikai átállásra?
A sötét sugárzók ötvözik a műszaki hatékonyságot és a jövőbiztonságot. Az infravörös elvnek köszönhetően a hő közvetlenül a felhasználási területen keletkezik – felesleges veszteségek nélkül a csarnok teteje alatt. A modern vezérléstechnika és a zónánkénti szabályozásnak köszönhetően az energia csak ott kerül felhasználásra, ahol valóban szükség van rá. Ez jelentősen csökkenti a fogyasztást és mérhetően csökkenti a CO₂-kibocsátást.
A gyakorlatban a modern infravörös fűtési rendszerekkel akár 70% energiamegtakarítás érhető el a meleglevegős rendszerekhez képest. Ezzel a sötét sugárzók az energetikai átállás egyik központi követelményét teljesítik: maximális hatékonyság és egyúttal magas gazdaságosság.
Akár új építésről, akár felújításról van szó – a hatékony sugárzó hő, az intelligens szabályozás, a hővisszanyerés és a rugalmas energiafelhasználás kombinációja a sötét sugárzókat az egyik legmegbízhatóbb megoldássá teszi a csarnokok fűtésének GEG-nek megfelelő, gazdaságos és hosszú távon klímabarát kialakításához.
-
Akár az iparban, akár a magánlakásépítésben - aki ma a jövő fűtési rendszere vagy csarnokfűtése mellett dönt, sok kérdőjellel szembesül. Mely energetikai forgatókönyvek határozzák meg valójában a jövőt? Mely technológiák lesznek akkor relevánsak? Érdemes-e még mindig fosszilis tüzelésű rendszerekbe beruházni? Mit mond a közlekedési lámpa? És mindezeket a kérdéseket figyelembe véve, mi a hosszú távon legjobban működő és gazdaságos fűtési megoldás a csarnoképület számára?
-
Szeretné a legtöbbet kihozni új csarnokfűtési rendszeréből, energiaköltségeket megtakarítani és felkészülni a jövő környezetvédelmi törvényeire? Akkor célszerű figyelembe venni néhány tippet vásárlás előtt. Ebben a cikkben megtudhatja, melyek azok.
-
A helyiségek térfogata, az alkalmazottak igényei, az éghajlatvédelmi célok, a fűtési költségek és így tovább: Amikor a csarnokaihoz megfelelő fűtési rendszert választ, számos tényezőt kell figyelembe vennie. Olvassa el ezt a cikket, hogy részletesen megtudja, melyek ezek, és hogyan tud megbirkózni ezekkel a kihívásokkal egy modern rendszerrel.
-
Csak körülbelül a német vállalatok fele tud a hulladékhő-potenciáljáról – ezt írja a dena a hulladékhő-hasznosításról szóló kiadványában az Energiahatékonysági Kezdeményezés keretében. Így évente becslések szerint 226 TWh hasznosítható hő veszik kárba. Ez a teljes feldolgozóipar energiafogyasztásának 36 %-je. Ez természetesen hatalmas pénzügyi veszteséget jelent a vállalatok számára, ugyanakkor a kihasználatlan hulladékhő károsítja a környezetet is. Évente körülbelül 60 millió tonna CO₂ üvegházhatású gáz párolog el feleslegesen a légkörbe. A növekvő energiaárak és a klímavédelmi célok miatt a vállalatok manapság ezt egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.





