Az EU ETS és a CO₂-árképzés - hogyan tudják a vállalatok kézben tartani az emelkedő CO₂-költségeket?

A legfontosabb tények röviden:

• Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU-ETS 1) 2005 óta van hatályban, amely a cap and trade elv alapján a tanúsítványok kereskedelme révén szabályozza az energiaigényes vállalatok és az energiaipar kibocsátását.
• A nemzeti jogba való átültetés érdekében Németországban 2021-ben bevezették a fosszilis energiahordozókra vonatkozó CO₂-árazást (más néven CO₂-adót), amelyet a tüzelőanyag-kibocsátás-kereskedelmi törvény (BEHG) szabályoz.
• 2027-től az EU-ETS 2 kiegészíti az EU-ETS 1-et az építőipar és a közlekedés szektorában, és a német CO₂-Árak cseréje
• Az iparban szükséges energia mintegy 75 %-je fűtési célokra szükséges.
• Intelligens hatékonysági és helyettesítő intézkedésekkel, például modern, energiahatékony csarnokfűtés alkalmazásával a vállalatok jelentősen csökkenthetik CO₂-kibocsátásukat és költségeiket.

Hogyan működik az ETS?

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (angolul: Emissions Trading System EU-ETS) 2005 óta az EU, valamint három további ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein (27+3) központi éghajlatvédelmi eszköze. 2020 óta a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerhez is kapcsolódik. A cél az energiaiparban és az energiaintenzív iparágakban a CO₂-kibocsátás és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ugyanakkor a klímabarát technológiák felé történő irányítás elérése. Ez a cap & trade elv alapján történik, amelynek keretében évente csökkenő kibocsátási felső határt (cap) határoznak meg, és ezt kereskedhető kibocsátási jogok (EUA – European Union Allowances) formájában osztják ki a vállalatoknak (trade). Az EU-ETS-t a NAP-ok, azaz a nemzeti allokációs tervek (elosztási tervek) keretében ültetik át a nemzeti jogba.

• Határérték (felső határ): Az Európai Unió 2013 óta évente felső határt szab az emissziókereskedelmi kötelezettség alá tartozó vállalatok által kibocsátható üvegházhatású gázok teljes mennyiségére. Ez a felső határ alacsonyabb, mint a tényleges kibocsátási mennyiség, és az évek során fokozatosan csökken. Jelenleg az a terv, hogy a megengedett kibocsátási mennyiséget évente 2,2 százalékkal csökkentik. A kibocsátási jogok mennyiségének lineáris csökkentése a következő években jelentősen szigorodik, és -4,3 és -5,43 % közötti értékekre emelkedik.
• kibocsátási egységek (EUA - Európai Uniós kibocsátási egységek): Ezt a felső határt (cap) az Európai Unió kereskedelmi forgalomban lévő kibocsátási jogok (más néven szennyezési jogok vagy kibocsátási egységek) formájában osztja el a kibocsátáskereskedelmi kötelezettség alá tartozó vállalatok között, amelyeknek ezeket minden kibocsátott tonna CO₂ után be kell váltaniuk. Más szavakkal: minden egyes tonna CO₂ után, amelyet egy vállalat kibocsát, egy tanúsítványra van szüksége. Ezen CO₂-tanúsítványok nagy részét aukción osztják ki, egy kisebb részét pedig az EU ingyenesen biztosítja. Az egyes vállalatok számára szükséges tanúsítványok számát eddig az úgynevezett „grandfathering“ alapján határozták meg. Ezzel kiszámítják az adott vállalat által a jelenlegi időpontig felhasznált, illetve számára feltétlenül szükséges energia mennyiségét. Azon részért, amelyet modernizációval esetleg meg lehetne takarítani, a vállalatnak önállóan kell további tanúsítványokat vásárolnia.
• KereskedelemKereskedett (EU ETS vagy BEHG) a vállalatoktól származó, be nem váltott tanúsítványok és egy általános szabad kvóta. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek kibocsátása nem éri el a kiosztott mennyiséget, a másodlagos piacon eladhatják a felesleges kibocsátási egységeiket. A vevők azok a vállalatok, amelyek több kibocsátást termelnek, mint a számukra kiosztott kibocsátási egységek. Mivel az európai kibocsátáskereskedelemben a kiosztott kibocsátási egységek (EUA-k) mennyisége évente csökken, a megtakarításokra való ösztönzés fokozódik. Például a 2024-ben árverésre bocsátott kibocsátási egységek száma 85 millióra csökkent a 2023-as 92 millióhoz képest.

Az EU-ETS tehát a piaci elv szerint működik, azaz a CO₂-kibocsátási jogok árát a kereslet és a kínálat határozza meg. Gazdasági szempontból a kibocsátási jogok egy új Ritka árucikk piacra került, amely Termelési tényező felhasználható termékek előállításához vagy a piacon történő továbbértékesítéshez. Minél alacsonyabb a felső határ (felső határ), annál korlátozottabbá és drágábbá válnak a tanúsítványok. Ez pénzügyi ösztönzőt teremt a kibocsátás csökkentésére. Emellett egyes termékek piaci árai drágulhatnak, ami szintén az éghajlatkárosító termékek még gazdaságosabb felhasználásához vezethet.

nEHS Németországban – a CO₂-ár

A CO₂-árazás általában egy környezetpolitikai intézkedés, amely a fosszilis tüzelőanyagok, például a benzin, a dízel, a fűtőolaj, a földgáz vagy a szén adóztatásával árazza a szén-dioxid (CO₂) kibocsátását. A cél itt is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy pénzügyi ösztönzőket teremtenek a klímabarátabb alternatívákra, például a megújuló energiákra vagy az energiahatékony technológiákra való áttérésre. Európában eddig 20 országban létezik CO₂-árazás. Az úttörők Finnország és Lengyelország voltak, amelyek már 1990-ben bevezették ezt a klímavédelmi eszközt.

Németország 2021. január 1-jétől CO₂-árazásával nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszert (nEHS) hozott létre az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe nem tartozó ágazatok (azaz közlekedés, építőipar és mezőgazdaság) számára, és ezzel a NAP-ot nemzeti jogba ültette át. Ezt a tüzelőanyag-kibocsátáskereskedelmi törvény (BEHG) szabályozza. 2024 óta a hulladékégető művek CO₂-kibocsátását is figyelembe veszi. Ezáltal a közúti közlekedésben és a fűtésben is érvényes az úgynevezett CO₂-ár. A 2021-es bevezetés óta a CO₂-árak Németországban évről évre emelkednek. Ezeket először fix árakként határozták meg (2021-től 2025-ig), de 2026-tól a tanúsítványok kereskedelmével váltják fel őket az árfolyam-sávban. Ez 55 és 65 euró között lesz tanúsítványonként. 2027-től azonban ezt a rendszert teljes egészében az új EU ETS 2 váltja fel.

*Jegyzet: 2026-ra a tanúsítványok kereskedelmére való áttérés az 55-65 EUR/ CO₂ 2027-től az EU-ETS 2 felváltja a jelenlegi árképzést egy szabad kereskedelmi rendszer bevezetésével, amelyben a szakértők véleménye szerint az árak 70 és 340 euró között mozoghatnak. Ebben a grafikonban 200 eurót feltételeztek tanúsítványonként és tonnánkénti CO₂-kibocsátásonként. (Forrás: KÜBLER GmbH Energiesparende Hallenheizungen)

Kiket érint az EU-ETS és a CO₂-árazás?

A vállalatok vagy kibocsátáskereskedelmi kötelezettség alá tartoznak – EU-ETS vagy CO₂-árazás (BEHG) –, vagy csatlakozhatnak az önkéntes kibocsátáskereskedelemhez. Az EU-ETS az Európai Unió mind a 27 tagállamára vonatkozik. Ezen túlmenően Norvégia, Izland és Liechtenstein is csatlakozott (27+3). Nagy-Britannia és Észak-Írország 2020. december 31-ig vett részt az EU-ETS-ben (Brexit). Az úgynevezett EU-ETS 1 első fázisában körülbelül 9000 energiaipari és energiaintenzív ipari létesítmény kibocsátását rögzítik, amelyek létesítményeinek hőteljesítménye meghaladja a 20 megawattot. Ezek a létesítmények együttesen az európai üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 40 %-jét okozzák. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) 1. melléklete szerint ezek közé tartoznak különösen:

• Erőművek
• Ásványolaj-finomítók
• Vas- és acélkohászat
• Cement- és mészgyártás
• Üveg-, kerámia- és téglaipar
• Papír- és cellulózgyártás
• Európán belüli légi forgalom (2012 óta)
• Tengeri közlekedés (2024-től)

Míg a létesítmények száma szinte egy az egyben oszlik meg az ipari és az energetikai szektor között, az energetikai létesítmények a kibocsátások mintegy háromnegyedéért felelősek. Az energetikai létesítmények mintegy fele nagy tüzelőberendezés, azaz 50 MW-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű erőművek, hőerőművek és fűtőművek. Ezek az erőművek felelősek az energiaszektor kibocsátásának több mint 98 százalékáért. A "négy nagy" energiaszolgáltató, nevezetesen az RWE, a Vattenfall, az E.ON és az EnBW a nagy tüzelőberendezések fő üzemeltetői Németországban.

Ami Németországot és a CO₂-árazást illeti, az emissziós jogok leadásának kötelezettsége alapvetően az úgynevezett "forgalomba hozókra", azaz azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek először értékesítenek dízelüzemanyagot, benzint és hasonló termékeket Németországban (upstream-megközelítés). Ez az nEHS elsősorban a kőolajkereskedőket, a cseppfolyós gázkereskedőket, a földgáz- és hőellátókat, a szénszállítókat és -felhasználókat, valamint az importőröket és finomítókat érinti.

A kettős terhek elkerülése érdekében a CO₂-adó és az EU-ETS közötti együttműködés Németországban úgy van kialakítva, hogy a CO₂-adó költségeit nem kell továbbhárítani az EU-ETS-létesítmények üzemeltetőire.

Mi a közös az EU-ETS és a CO₂-árban? Miben különböznek egymástól?

A CO₂-adó és az EU-ETS különböző mechanizmusok a CO₂-szabályozáshoz. Mindkét rendszer célja a CO₂-kibocsátás csökkentése. A CO₂-árazás és az EU-ETS kibocsátáskereskedelmi rendszer közötti átfedések tehát főként a közös célkitűzésben rejlenek: a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mindkét mechanizmus árazza a CO₂-kibocsátást, és így ösztönzi a kibocsátáscsökkentést. Ugyanakkor vannak különbségek is, különösen a CO₂-ár meghatározásának módjában és az érintett szektorok tekintetében. Az EU-ETS keretében a CO₂-ár a piacon alakul ki, míg a CO₂-adó árát az állam határozza meg.

EU-ETS 2 – az új kereskedelmi rendszer, amely drasztikus hatással van a CO₂-Költségek?

2027-től a Fit-for-55 csomag keretében az EU-ETS 2 keretében egy újabb önálló kibocsátáskereskedelmi rendszer kerül bevezetésre. Ez a közúti közlekedés, az épületek, valamint az ipari és energetikai létesítmények kibocsátásaira vonatkozik, amelyek méretük miatt nem tartoznak az EU-ETS 1 hatálya alá. Az árképzés hasonló a már meglévő 2021-ben bevezetett nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer (nEHS) az upstream-megközelítésről. A jogosultságokat teljes egészében árverésen értékesítik, így a CO₂-árak a szén-dioxid-piacon alakulnak ki. Németország eddig 55 és 65 euró közötti felső határt irányoz elő, EU-szinten 45 euróról tárgyalnak, bár a kritikusok itt a hiányzó irányító hatásra hivatkoznak. Más előrejelzések sokkal magasabb árakat jósolnak. Szakértők az EU-ETS 2 indulásakor 70 és 340 euró közötti árfolyamot jósolnak egy-egy tanúsítványra.

CO₂-költségek és gazdaságosság 2027-től – gyakorlati példa*

* Kanter & Schlosser Metallgesellschaft mbH, Trier (grafika: KÜBLER GmbH Energiesparende Hallenheizungen)

Az EU Bizottsága jelenleg a "tiszta ipari megállapodás" bevezetésére irányuló terveket vitatja meg. Az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy az európai gazdaságot egyszerre versenyképesebbé és éghajlatbaráttá tegye. A tiszta ipari csomag négy kulcsfontosságú területre összpontosít:

• Különösen az energiaigényes ágazatok segítése az átállásban
• Még több környezetbarát technológia az EU-tól
• A bürokratikus akadályok csökkentése
• Akár 100 milliárd eurós finanszírozás

Következtetés: Összességében jelenleg csak spekulálni lehet a jövőbeli CO₂-árak szintjéről, és az is teljesen bizonytalan, hogy ez konkrétan mit jelent a kereskedelmi és ipari vállalkozások számára. Egy dolog azonban biztos: 2027-től a CO₂-árazás még nemzetköziabb és dinamikusabb lesz. 2030-tól további kiigazítások következhetnek, amelyek szigorítják a szabályozási keretfeltételeket. Ráadásul a Németországban és az EU-ban kitűzött ambiciózus éghajlat-politikai célok miatt a vállalatoknak hosszú távon magasabb CO₂-csökkentési követelményekkel kell számolniuk.

Milyen lehetőségek állnak a vállalatok rendelkezésére a CO₂-költségek csökkentése érdekében?

A CO₂-adó előnye: a politika ezzel valódi ösztönzőket teremt, hogy a vállalatok és a fogyasztók számára vonzóbbá tegye az energiahatékonyságot, a klímabarát energiaforrások használatát és az innovatív termékek fejlesztését. Vállalatként vagy fogyasztóként tehát Ön dönti el: Önnek ésszerűbb-e fizetni a CO₂-adót, vagy megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozni a költségnövekedést? Tanácsunk: próbálja meg a lehető legkevesebb energiával elérni céljait, és hosszú távon fontolja meg a megújuló energiák használatát. Így mindkét fél profitál: a klíma és a vállalkozása. Az alábbiakban példákat sorolunk fel arra, hogyan használhatja a CO₂-adót egy okos stratégiával a fenntarthatóság és a hatékonyság irányító eszközeként.

Befektessen és profitáljon az energiahatékonyságból

Számos iparágban az energiafogyasztás mintegy 75 %-nyi részét a hő teszi ki, így a hő kínálja a legnagyobb lehetőséget az energia- és költségcsökkentésre. Az energiahatékony csarnokfűtési rendszerek, mint például a Fair.AIdH technológiák (pl. FUTURA, ELEXTRA) intelligens vezérlőrendszerekkel kombinálva (pl. CELESTRA) bizonyítottan akár 70 %-vel és még annál is többel csökkenti az energiafogyasztást. Tekintettel az ipar magas fogyasztási szintjére, ez jelentősen csökkenti a vállalatok és a környezet terheit is. Az átállás gyakran a vártnál egyszerűbb, és általában már működés közben is megvalósítható.

Átállás megújuló energiákra

A kiváló minőségű csarnokfűtési rendszerek élettartama 20, 30 év és több. Válasszon már most energiafüggetlen technológiákat, hogy bármikor át tudjon váltani megújuló energiákra, például fotovoltaikus villamos energiára vagy hidrogénre, amikor új fűtési rendszerbe fektet. A jó hír: ezekkel a rendszerekkel már ma is hasznosíthatja a legköltséghatékonyabb energiaforrásokat, és a mixben is felhasználhatja őket. Ez biztosítja, hogy a 2045-re (Németország) vagy 2050-re (EU) vonatkozó klímasemlegességi követelményeket könnyedén teljesítheti anélkül, hogy veszélyeztetné vállalkozása jövedelmezőségét. Ezzel egyidejűleg pedig egyengetheti az energia-önellátás felé vezető utat.

Bérlés befektetés helyett - miért éri meg kifizetődni

Minden egyes nap, amíg az elavult csarnokfűtési rendszerek tovább működnek, túlzott költségeket és környezetszennyezést jelent. Sok döntéshozó tisztában van ezzel, és a felújítások elmaradása is jól ismert, mégis számos üzleti ok szól amellett, hogy a fűtéskorszerűsítést ismételten elhalasztják. Kevésbé ismert azonban egy megoldási koncepció erre a dilemmára: egy intelligens bérleti modell, az ún. Fűtőmű. Ez a bérleti modell gazdaságilag két szempontból is érdekes a vállalatok számára:

• Nincs befektetés
• Nincs amortizációs költség
• Rendszertől függően akár 20 % teljes költségcsökkentés

Ennek oka a modern technológiák hatékonyságában rejlik. Az energiaköltségek megtakarítása általában meghaladja a bérleti díjat, és összességében alacsonyabb fűtési költségeket eredményez. Akik nem tudnak vagy nem akarnak befektetni, de mégis szeretnének profitálni a modern hatékonysági technológiákból a gyártó- és raktárcsarnokok fűtése terén, és ezzel csökkenteni a CO₂-kibocsátás árazásából származó többletköltségeket, azoknak a HeizWerk a legjobb választás.

Következtetés: Kezdje el most csökkenteni vállalatának CO₂-kibocsátását!

Jelenleg az Egyesült Államokban és Németországban a kormányváltás miatt még sok kérdés nyitott, és néhány uniós döntés is függőben van, de a vállalatoknak időben stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy a jövőre nézve okosan és biztonságosan felkészüljenek. Szerezzen áttekintést a megtakarítási lehetőségeiről, és célzottan csökkentse a CO₂-kibocsátást és az energiafogyasztást. Különösen a csarnoképületekben nyújthat előnyöket a fűtés modernizálása energiahatékony rendszerekkel (Fair.AIdH*-technológiák) nagy megtakarítási lehetőségeket kínálnak. Ezzel nemcsak a magas energiaárak kompenzálhatók, hanem a vállalkozás gazdaságossága és jövőbiztonsága is növelhető. Számítson bátran a ingyenes CO₂-kalkulátor és kapjon egy első értékelést arról, hogy hol és hogyan tud még csökkenteni!

Források:

• CO₂-adó Európában: 19 EU-tagállam vezetett be CO₂-adót | INDUSTRIEMAGAZIN
• Európai kibocsátáskereskedelem | Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség
• Nemzeti elosztási terv - Wikipédia
• Ismét rekordszintű bevétel a kibocsátás-kereskedelemből | Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség
• https://de.wikipedia.org/wiki/European_Green_Deal#:~:text=Mit%20der%20Zustimmung%20durch%20den,29.%20Juli%202021%20in%20Kraft
• https://correctiv.org/faktencheck/2025/02/21/emissionshandel-was-ueber-die-zukuenftige-entwicklung-der-CO₂-preise-bekannt-ist/
• https://carboneer.earth/de/2024/09/das-neue-eu-ets-2-bepreisung-von-emissionen-in-gebaeuden-und-im-strassenverkehr/
• https://www.t-online.de/mobilitaet/aktuelles/id_100720166/preise-fuer-benzin-und-diesel-neue-prognose-so-teuer-wird-tanken-ab-2027.html