EU ETS ÉS CO₂-árképzés - hogyan kapnak a vállalatok növekvő CO₂-költségek ellenőrzése alatt?

A legfontosabb tények röviden:

• Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU-ETS 1) 2005 óta van hatályban, amely a cap and trade elv alapján a tanúsítványok kereskedelme révén szabályozza az energiaigényes vállalatok és az energiaipar kibocsátását.
• Ezenkívül a 2021. évi CO₂-árképzés (szintén CO₂-adó) a fosszilis tüzelőanyagokra, és a tüzelőanyag-kibocsátás kereskedelméről szóló törvény (BEHG) szabályozza.
• A két rendszert az EU ETS 2 2027-től történő bevezetésével összevonják.
• Az iparban szükséges energia mintegy 75 %-je fűtési célokra szükséges.
• Intelligens hatékonysági és helyettesítési intézkedésekkel, például korszerű, energiafüggetlen csarnokfűtési rendszerek használatával a vállalatok minimalizálhatják a CO₂-nagymértékben csökkenti a fogyasztást és jelentősen csökkenti a költségeket

Hogyan működik az ETS?

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) 2005 óta az EU és a három másik nemzet, Norvégia, Izland és Liechtenstein (27+3) központi éghajlatvédelmi eszköze. Emellett 2020 óta kapcsolódik a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerhez is. Célja a CO₂kibocsátás és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és egyúttal az éghajlatbarát technológiák irányítása. Ez a "cap and trade" elvének megfelelően úgy történik, hogy évente csökkenő felső határértéket határoznak meg a kibocsátásra (cap), és ezt a vállalatoknak kereskedhető kibocsátási egységek (EUA - European Union Allowances) formájában adják ki (trade). Az EU ETS-t a nemzeti jogba a nemzeti kiosztási tervek (NAP-ok) keretében ültetik át.

• Határérték (felső határ): 2013 óta az Európai Unió éves felső határt állapított meg a kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó vállalatok által kibocsátott összes üvegházhatású gázra vonatkozóan. Ez a felső határ alacsonyabb, mint a kibocsátás tényleges mennyisége, és az évek során fokozatosan csökken. A jelenlegi terv szerint az engedélyezett kibocsátási mennyiséget évente 2,2 százalékkal kell csökkenteni.
• kibocsátási egységek (EUA - Európai Uniós kibocsátási egységek): Ezt a felső határértéket (felső határértéket) az Európai Unió a kibocsátáskereskedelemben részt vevő vállalatoknak kereskedhető kibocsátási jogok (más néven szennyezési jogok vagy kibocsátási egységek) formájában osztja ki, amelyeket aztán minden egyes tonna CO₂ meg kell váltania. Más szóval, minden egyes tonna CO₂amit egy vállalat kibocsát, tanúsítványra van szüksége. Ezen CO₂-A kibocsátási egységek többségét árverés útján osztják ki, míg az EU egy kisebb részt ingyenesen biztosít. A vállalatonként szükséges tanúsítványok számát eddig a "nagykorúság" alapján határozták meg. Ennek során azt az energiamennyiséget számítják ki, amelyet a vállalat a jelenlegi időpontig elfogyasztott, illetve amely feltétlenül szükséges az adott vállalat számára. A vállalatnak ezután további tanúsítványokat kell vásárolnia a korszerűsítéssel megtakarítható részre.
• KereskedelemKereskedett (EU ETS vagy BEHG) a vállalatoktól származó, be nem váltott tanúsítványok és egy általános szabad kvóta. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek kibocsátása nem éri el a kiosztott mennyiséget, a másodlagos piacon eladhatják a felesleges kibocsátási egységeiket. A vevők azok a vállalatok, amelyek több kibocsátást termelnek, mint a számukra kiosztott kibocsátási egységek. Mivel az európai kibocsátáskereskedelemben a kiosztott kibocsátási egységek (EUA-k) mennyisége évente csökken, a megtakarításokra való ösztönzés fokozódik. Például a 2024-ben árverésre bocsátott kibocsátási egységek száma 85 millióra csökkent a 2023-as 92 millióhoz képest.

Az EU ETS tehát a piaci elv szerint működik, azaz a CO₂-tanúsítványokat a kereslet és a kínálat határozza meg. Gazdasági értelemben a kibocsátási tanúsítványok egy új Ritka árucikk piacra került, amely Termelési tényező felhasználható termékek előállításához vagy a piacon történő továbbértékesítéshez. Minél alacsonyabb a felső határ (felső határ), annál korlátozottabbá és drágábbá válnak a tanúsítványok. Ez pénzügyi ösztönzőt teremt a kibocsátás csökkentésére. Emellett egyes termékek piaci árai drágulhatnak, ami szintén az éghajlatkárosító termékek még gazdaságosabb felhasználásához vezethet.

nEHS Németországban - a CO₂-ár

A CO₂-A szén-dioxid-árképzés általában olyan környezetvédelmi politikai intézkedés, amely a fosszilis tüzelőanyagokra, például a benzinre, a gázolajra, a fűtőolajra, a földgázra vagy a szénre kivetett adó révén árat szab a szén-dioxid (CO₂) kibocsátására. A cél itt is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy pénzügyi ösztönzőket teremt az éghajlatbarátabb alternatívákra, például megújuló energiákra vagy energiahatékony technológiákra való átállásra. Európa-szerte létezik egy CO₂-árképzés eddig 20 országban. Finnország és Lengyelország voltak az úttörők, akik már 1990-ben bevezették ezt az éghajlatvédelmi eszközt.

Németország 2021.01.01. óta CO₂-árazás, nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszert (nEHS) hoztak létre az uniós kibocsátáskereskedelem által nem érintett ágazatok (azaz a közlekedés, az építőipar és a mezőgazdaság) számára, és ezzel a nemzeti cselekvési tervet átültették a nemzeti jogba. Ezt az üzemanyag-kibocsátáskereskedelmi törvény (BEHG) szabályozza. Ez 2024 óta a CO₂-a hulladékégető művekből származó kibocsátások. Ennek eredményeképpen az úgynevezett CO₂-ár a közúti közlekedésre és a fűtésre is vonatkozik. A 2021-es bevezetése óta a CO₂-árak Németországban évente emelkedni fognak. Eredetileg rögzített árként voltak meghatározva (2021 és 2025 között), de 2026-tól felváltják a kereskedelmi tanúsítványok egy árfolyosóban történő kereskedése. Ez várhatóan 55 és 65 euró között lesz tanúsítványonként. 2027-től azonban ezt a rendszert teljesen felváltja az új EU ETS 2. rendszer.

*Jegyzet: 2026-ra a tanúsítványok kereskedelmére való áttérés az 55-65 EUR/ CO₂ tervben van. A szakértők szerint 2027-től tervezik az EU ETS 2 rendszerrel való egyesülést és a tanúsítványok szabad kereskedelmének bevezetését a piacon, amelynek ára 70 és 340 euró között változhat tanúsítványonként. Ebben az ábrában a 200 eurós tanúsítványonkénti és tonnánkénti CO₂ feltételezzük. (Forrás: KÜBLER GmbH Energiesparende Hallenheizungen)

Kit érint az EU-ETS és a CO₂-árképzés?

A vállalatok vagy a kibocsátáskereskedelem - EU ETS vagy CO₂-árazás (BEHG) - vagy csatlakozhat az önkéntes kibocsátáskereskedelmi rendszerhez. Az EU ETS az Európai Unió mind a 27 tagállamára vonatkozik. Norvégia, Izland és Liechtenstein (27+3) is csatlakozott. Nagy-Britannia és Észak-Írország 2020. december 31-ig (Brexit) vett részt az EU ETS-ben. Az EU ETS 1 első szakasza az energiaágazat és az energiaigényes ipar mintegy 9000, 20 megawattnál nagyobb hőteljesítményű létesítményének kibocsátására terjed ki. Ezek a létesítmények együttesen mintegy 40 % üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoznak Európában. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) 1. melléklete szerint ez különösen a következőket foglalja magában

• Erőművek
• Ásványolaj-finomítók
• Vas- és acélkohászat
• Cement- és mészgyártás
• Üveg-, kerámia- és téglaipar
• Papír- és cellulózgyártás
• Európán belüli légi forgalom (2012 óta)
• Tengeri közlekedés (2024-től)

Míg a létesítmények száma szinte egy az egyben oszlik meg az ipari és az energetikai szektor között, az energetikai létesítmények a kibocsátások mintegy háromnegyedéért felelősek. Az energetikai létesítmények mintegy fele nagy tüzelőberendezés, azaz 50 MW-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű erőművek, hőerőművek és fűtőművek. Ezek az erőművek felelősek az energiaszektor kibocsátásának több mint 98 százalékáért. A "négy nagy" energiaszolgáltató, nevezetesen az RWE, a Vattenfall, az E.ON és az EnBW a nagy tüzelőberendezések fő üzemeltetői Németországban.

Németország és a CO₂-árképzés során a kibocsátási egységek leadási kötelezettsége általában az úgynevezett "forgalmazókat" terheli, azaz azokat a vállalatokat, amelyek Németországban először értékesítenek gázolajat, benzint stb. (upstream megközelítés). Ez az nEHS viszont elsősorban az ásványolaj-kereskedőket, a folyékonygáz-kereskedőket, a földgáz- és hőszolgáltatókat, a szénszolgáltatókat és szénfelhasználókat, valamint az importőröket és a finomítókat érinti.

A kettős terhelés elkerülése érdekében a CO₂-adó és az EU ETS Németországban oly módon, hogy a CO₂-adót nem kell továbbhárítani az EU ETS-üzemeltetőkre.

Mit jelent az EU ETS és a CO₂-ár közös? Hol vannak a különbségek?

CO₂-adó és az EU ETS különböző mechanizmusok a CO₂-szabályozás. Mindkét rendszer célja a CO₂-kibocsátás. A CO₂-A szén-dioxid-árazások és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) közötti fő különbség tehát közös céljuk: az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Mindkét mechanizmus a CO₂-kibocsátást, és ezáltal ösztönzőket teremtenek a kibocsátás csökkentésére. Vannak azonban különbségek is, különösen abban, hogy a CO₂-árat állapítanak meg, és mely ágazatokra terjed ki. Az EU ETS keretében a CO₂ a piacon, míg a CO₂-adót az állam állapítja meg.

(Grafika: KÜBLER GmbH Energiesparende Hallenheizungen)

Perspektíva: Mennyire lesz drága az EU ETS és a CO₂-árképzés?

2027-től a Fit for 55 csomag részeként új, független kibocsátáskereskedelmi rendszer, az EU ETS 2 kerül bevezetésre. Ez a rendszer a közúti közlekedésből, az épületekből, valamint az ipari és energetikai létesítményekből származó olyan kibocsátásokra vonatkozik majd, amelyek méretük miatt nem tartoznak az EU ETS 1 hatálya alá. Az árképzés a meglévő 2021-ben bevezetett nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer (nEHS) az upstream megközelítésen keresztül. A kibocsátási egységeket teljes egészében elárverezik, a CO₂-árak alakulnak ki a szén-dioxid-piacon. Németország eddig 55 és 65 euró közötti felső határt helyezett kilátásba, míg uniós szinten 45 euróról folyik vita, a kritikusok pedig az irányító hatás hiányára hivatkoznak. Más előrejelzések sokkal magasabb árakat jósolnak. A szakértők 70 és 340 EUR közötti árfolyosót jósolnak tanúsítványonként az EU ETS 2 indulásakor.

CO₂-Költségek és hatékonyság 2027-től - egy gyakorlati példa*

* Kanter & Schlosser Metallgesellschaft mbH, Trier (grafika: KÜBLER GmbH Energiesparende Hallenheizungen)

Az EU Bizottsága jelenleg a "tiszta ipari megállapodás" bevezetésére irányuló terveket vitatja meg. Az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy az európai gazdaságot egyszerre versenyképesebbé és éghajlatbaráttá tegye. A tiszta ipari csomag négy kulcsfontosságú területre összpontosít:

• Különösen az energiaigényes ágazatok segítése az átállásban
• Még több környezetbarát technológia az EU-tól
• A bürokratikus akadályok csökkentése
• Akár 100 milliárd eurós finanszírozás

Következtetés: Összességében a jövőbeli CO₂Csak találgatni tudunk arról, hogy milyen lesz a szén-dioxid-ár, és hogy ez konkrétan mit fog jelenteni a kereskedelmi és ipari vállalatok számára, még teljesen bizonytalan. Egy biztos: 2027-től a CO₂-árképzés még nemzetközibb és dinamikusabb. 2030-tól további, a szabályozási keretet szigorító kiigazítások következhetnek. Ráadásul a németországi és az uniós ambiciózus éghajlati célok miatt a vállalatoknak magasabb CO₂-csökkentésre kell számítani.

Milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a CO₂-költségeket megtakarítani?

A CO₂adó: A politikusok így valódi ösztönzőket biztosítanak ahhoz, hogy az energiahatékonyság növelése, az éghajlatbarát energiaforrások használata és az innovatív termékek fejlesztése vonzóvá váljon a vállalatok és a fogyasztók számára. Vállalkozásként vagy fogyasztóként Ön maga dönt: Van-e több értelme az Ön számára a CO₂-adó vagy a költségnövekedés ellensúlyozása megfelelő intézkedésekkel? Tippünk: próbálja meg céljait a lehető legkevesebb energiával elérni, és hosszú távon fontolja meg a megújuló energiák használatát. Ez mindkét félnek előnyös: az éghajlatnak és az Ön vállalatának is. Az alábbiakban példákat adunk arra, hogyan minimalizálhatja a CO₂-levek egy okos stratégiával, mint a fenntarthatóság és a hatékonyság irányító eszköze.

Befektessen és profitáljon az energiahatékonyságból

Számos iparágban az energiafogyasztás mintegy 75 %-nyi részét a hő teszi ki, így a hő kínálja a legnagyobb lehetőséget az energia- és költségcsökkentésre. Az energiahatékony csarnokfűtési rendszerek, mint például a Fair.AIdH technológiák (pl. FUTURA, ELEXTRA) intelligens vezérlőrendszerekkel kombinálva (pl. CELESTRA) bizonyítottan akár 70 %-vel és még annál is többel csökkenti az energiafogyasztást. Tekintettel az ipar magas fogyasztási szintjére, ez jelentősen csökkenti a vállalatok és a környezet terheit is. Az átállás gyakran a vártnál egyszerűbb, és általában már működés közben is megvalósítható.

Átállás megújuló energiákra

A kiváló minőségű csarnokfűtési rendszerek élettartama 20, 30 év és több. Válasszon már most energiafüggetlen technológiákat, hogy bármikor át tudjon váltani megújuló energiákra, például fotovoltaikus villamos energiára vagy hidrogénre, amikor új fűtési rendszerbe fektet. A jó hír: ezekkel a rendszerekkel már ma is hasznosíthatja a legköltséghatékonyabb energiaforrásokat, és a mixben is felhasználhatja őket. Ez biztosítja, hogy a 2045-re (Németország) vagy 2050-re (EU) vonatkozó klímasemlegességi követelményeket könnyedén teljesítheti anélkül, hogy veszélyeztetné vállalkozása jövedelmezőségét. Ezzel egyidejűleg pedig egyengetheti az energia-önellátás felé vezető utat.

Bérlés befektetés helyett - miért éri meg kifizetődni

Minden egyes nap, amíg az elavult csarnokfűtési rendszerek tovább működnek, túlzott költségeket és környezetszennyezést jelent. Sok döntéshozó tisztában van ezzel, és a felújítások elmaradása is jól ismert, mégis számos üzleti ok szól amellett, hogy a fűtéskorszerűsítést ismételten elhalasztják. Kevésbé ismert azonban egy megoldási koncepció erre a dilemmára: egy intelligens bérleti modell, az ún. Fűtőmű. Ez a bérleti modell gazdaságilag két szempontból is érdekes a vállalatok számára:

• Nincs befektetés
• Nincs amortizációs költség
• Rendszertől függően akár 20 % teljes költségcsökkentés

Ennek oka az alkalmazott modern technológiák hatékonyságában rejlik. A megtakarított energiaköltségek összege általában meghaladja a bérleti díjat, és összességében alacsonyabb fűtési költségeket biztosít. Azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak beruházni, de mégis szeretnék kihasználni a modern, hatékony technológiák előnyeit a gyártócsarnokok és raktárak fűtése során, és így minimalizálni a CO₂-Ha csökkenteni szeretné fűtési költségeit, a HeizWerk jó választás.

Következtetés: Kezdjük el most a CO₂-kibocsátása az Ön vállalatának!

Még ha az USA-ban és Németországban bekövetkezett kormányváltás miatt jelenleg még sok minden bizonytalan is, és néhány uniós döntés még függőben van, a vállalatoknak időben stratégiát kell kidolgozniuk, hogy okosan és biztonságosan helytálljanak a jövőre nézve. Szerezzen áttekintést a megtakarítási lehetőségekről, és csökkentse a CO₂-kibocsátás és energiafogyasztás. A fűtési rendszerek energiafüggetlen rendszerekkel (Fair.AIdH technológiák) történő korszerűsítése nagy megtakarítási lehetőségeket nyit meg, különösen a csarnoképületek esetében. Ez nemcsak a magas energiaárakat kompenzálja, hanem növeli a gazdaságosságot és a jövőbeli biztonságot is. Örömmel fogadjuk, hogy számoljon a ingyenes CO2-kalkulátor és kapjon egy első értékelést arról, hogy hol és hogyan tud még csökkenteni!

Források:

• CO2-adó Európában: 19 EU-tagállam vezetett be CO2-adót | INDUSTRIEMAGAZIN
• Európai kibocsátáskereskedelem | Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség
• Nemzeti elosztási terv - Wikipédia
• Ismét rekordszintű bevétel a kibocsátás-kereskedelemből | Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség
• https://de.wikipedia.org/wiki/European_Green_Deal#:~:text=Mit%20der%20Zustimmung%20durch%20den,29.%20Juli%202021%20in%20Kraft
• https://correctiv.org/faktencheck/2025/02/21/emissionshandel-was-ueber-die-zukuenftige-entwicklung-der-co2-preise-bekannt-ist/
• https://carboneer.earth/de/2024/09/das-neue-eu-ets-2-bepreisung-von-emissionen-in-gebaeuden-und-im-strassenverkehr/
• https://www.t-online.de/mobilitaet/aktuelles/id_100720166/preise-fuer-benzin-und-diesel-neue-prognose-so-teuer-wird-tanken-ab-2027.html