Nincs energetikai átállás gazdaságpolitikai átállás nélkül

Az IMD 2024-es versenyképességi rangsora szerint az egykor vezető iparosodott nemzetünk tíz év alatt a 6. helyről a 24. helyre esett vissza.[1] elcsúszott. A magas villamosenergia-költséggel rendelkező ipari vállalatok 45 százaléka tervezi vagy megvalósítja, hogy csökkenti termelését vagy külföldre helyezi át azt. Növekvő tendencia[2]. A növekvő bürokratikus költségek és a rendkívül magas energiaárak hazánkban a szakképzett munkaerő hiánya mellett számos vállalat számára egzisztenciális problémákat okoznak. Az új épületenergetikai törvény (GEG) pedig egy újabb elhibázott intézkedéssel bővül.
Amióta a BMWK "65 százalékos megújuló energiaforrások az új fűtési rendszerek 2024-től történő telepítésénél" című koncepciós dokumentumában 2022 júliusában bejelentette az új GEG tartalmát, Thomas Kübler figyelmeztetett az elhamarkodott és ideológiai törvénymódosítás technikai hibáira. Ő mindent tud a fűtési törvényről.

"A jó hír az, hogy az ipari és kereskedelmi épületek számára léteznek műszakilag kiváló és gazdaságos megoldások a hőátállás sikeres, megfizethető feltételek melletti megvalósítására" - mondja az energiatakarékos csarnokfűtési technológiák tapasztalt szakértője. A nem energiaigényes vállalatok - a németországi vállalkozások oroszlánrésze - számára a fűtésre való átállás a dekarbonizáció legfontosabb mozgatórugója. Általában az energia több mint kétharmadát fűtésre használják. Thomas Kübler szerint az a végzetes, hogy a politikusok a GEG kidolgozásakor egy sor hibát követtek el, de jobb belátásuk ellenére nem hajlandók ezeket a jelenlegi jogalkotási időszakban kijavítani. Különösen az új építkezések területén a törvény közvetve írja elő a technológiát ahelyett, hogy CO₂-célokat határozna meg, és a célhoz vezető utat a vállalatokra bízná, amelyeknek amúgy is több szakértelemmel és problémamegoldó képességgel kellene rendelkezniük, mint a BMWK politikai intézményrendszerének. A BMWK által minden épülettípusra a hőszivattyúra való korlátozás, amely nem ismeri el a csarnokok speciális fűtési jellemzőit, rosszul fog elsülni, mondja Kübler. És körülbelül annyira nem működőképes, mintha egy betonkeverővel mennénk nyaralni. Vagy mintha a családi autó csomagtartójában szállítanánk a betont. Mindkettő lehetséges, de nem ésszerű.
A GEG-ben a politikusok továbbra is egyenlőségjelet tesznek a lakó- és irodaházak, szállodák és óvodák és a termelési vagy logisztikai csarnokok közé. Ahelyett, hogy a szakemberek tudását felhasználva helyes és funkcionális megoldásokat dolgoznának ki, inkább a földesúri stílusú energiapolitikát folytatják. Nem csoda, hogy az energetikai átállás megbicsaklik.
Berlin még a csarnoképületek fűtésére sokkal alkalmasabb technológiák előtt is szemet huny. Még a fűtéstechnológia legújabb fejlesztései is, amelyek hatalmas, 50-70 százalékos energiafogyasztási és ezzel együtt üvegházhatású gázkibocsátási megtakarítási potenciállal rendelkeznek, és amelyekkel a 2045-re kitűzött éghajlati célok megújuló energiákkal már ma teljesíthetők, alig vagy egyáltalán nem kapnak politikai figyelmet. Marad a GEG 103. §-ának innovációs záradéka. Szerencsére ez a bürokratikus út legalább megnyitja a lehetőséget arra, hogy a magas csarnoképületeknél ésszerű megoldásokat alkalmazzanak, mondja Kübler. Ehhez azonban a gyártóval való együttműködésre van szükség, mivel a vonatkozó információkat még nem vezették be jogilag a TGA mérnökeinek vonatkozó számítási programjaiba. Mint Németországban oly gyakran, itt is mindent a szükségesnél bonyolultabbá tesznek. Pedig éppen ezek a fűtéstechnológiák fognak jelentősen hozzájárulni a vállalatok energiaköltségeinek és CO₂-kibocsátásának drasztikus csökkentéséhez, és így ellensúlyozni fogják a fontos munkahelyek külföldre történő áthelyezését.
"Mit jelent ez az Ön vállalatára nézve, Ön is gondolkodik a külföldre költözésen?" - kérdezzük Thomas Küblertől. "Nem tervezzük a kivándorlást. És az utakhoz sem ragaszkodunk" - mondja a vállalkozó. Ehelyett a politikai döntéshozók számára az oktatást és a tudásátadást részesíti előnyben. "Itt az ideje, hogy a gravitációval kapcsolatos alapvető ismeretek fontosabbá váljanak, mint az ideológiai félismeretek." Meggyőződése, hogy ha a gazdaság olyan felszínesen viselkedne, mint ahogyan Berlin jelenleg kezeli Németországot mint gazdasági helyszínt, akkor figyelmeztetések és elbocsátások záporoznának.
[1] https://www.imd.org/centers/wcc/world-competitiveness-center/rankings/world-competitiveness-ranking/rankings/wcr-rankings/#_tab_Rank
[2] Villamosenergia-árak: (handelsblatt.com)
A Handelsblattban megjelent cikket is elolvashatja: Nincs energiafordulat gazdasági fordulat nélkül! - Handelsblatt Live
-
Im Vergleich dazu setzen Gebläseheizungen auf die Verteilung von Warmluft. Diese Methode führt dazu, dass die Luft in der Halle nach oben steigt und die wärmsten Stellen direkt unter der Decke liegen. Es dauert daher deutlich länger, bis sich auch der Arbeitsbereich erwärmt, was zu einem höheren Energieverbrauch führt. Dieser Unterschied macht Infrarot-Heizsysteme besonders energieeffizient, […]
-
Amikor a karácsony előtti időszakban a termelés rohan, senkinek sincs ideje a fűtésszabályozásra. A lényeg az, hogy a csarnokban kellemes meleg legyen. Ha egyszer beállították, a fűtés a megadott üzemidőkig működik.
-
A helyiségek térfogata, az alkalmazottak igényei, az éghajlatvédelmi célok, a fűtési költségek és így tovább: Amikor a csarnokaihoz megfelelő fűtési rendszert választ, számos tényezőt kell figyelembe vennie. Olvassa el ezt a cikket, hogy részletesen megtudja, melyek ezek, és hogyan tud megbirkózni ezekkel a kihívásokkal egy modern rendszerrel.
-
Nur etwa die Hälfte deutscher Unternehmen weiß um seine Abwärmepotenziale – das schreibt die dena in ihrer Publikation zur Abwärmenutzung im Rahmen der Initiative EnergieEffizienz. Somit gehen jedes Jahr schätzungsweise 226 TWh nutzbare Wärme ungenutzt flöten. Das sind 36 % des Energieanteils des gesamten produzierenden Gewerbes. Unternehmen kostet das – ganz klar – immens viel Geld, doch gleichzeitig belastet die ungenutzte Abwärme die Umwelt. Rund 60 Mio. t des Treibhausgases CO₂ verdampfen damit pro Jahr unnötig in die Atmosphäre. Unternehmen können sich das heutzutage im Hinblick auf steigende Energiekosten und Klimaschutzziele einfach nicht mehr erlauben.





