Akár az iparban, akár a magánlakásépítésben – aki ma dönt a jövő fűtési rendszeréről vagy csarnokfűtéséről, az sok kérdőjellel szembesül. Mely energetikai forgatókönyvek határozzák meg a jövőt? Mely technológiák válnak majd relevánssá? Érdemes-e még mindig fosszilis tüzelésű rendszerekbe fektetni? Mit mutat a közlekedési lámpa? És mindezeket a kérdéseket figyelembe véve, mi a legjobb fűtési megoldás a csarnoképület számára hosszú távon, mind funkcionálisan, mind gazdaságilag?

Aligha kételkedik bárki is abban, hogy valaminek történnie kell ahhoz, hogy az ember okozta klímaváltozást ellenőrzés alá vonjuk. A módosított éghajlatvédelmi törvény ambiciózus célja tehát a következő: Németország nem 2050-re, hanem 2045-re akarja elérni a klímasemlegességet. Ez azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátását a villamosenergia-termelés és az ipar, az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. A nem elkerülhető kibocsátásokat üvegházhatású gázelnyelőkkel kell ellensúlyozni. Ennek elérése érdekében az éghajlatvédelmi törvény konkrét időközi célt tűz ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére, mégpedig az 1990-es szinthez képest legalább 65 %-kal. A cél tehát eddig világos.

De hogyan jutunk el oda? Ez sok kérdést vet fel és nagy bizonytalanságot okoz. Különösen mindazok számára, akiknek olyan beruházásokról kell dönteniük, amelyek messze a jövőbe nyúlnak. Ilyen beruházásra példa az iparban használt csarnokfűtési rendszerek, amelyek élettartama 15 év vagy annál hosszabb.

Végre több egyértelműség az éghajlat-semlegességhez vezető úton

2021. október 11-én közzétették az Ariadne1) Kopernikusz-projekt jelentését, amely 10 intézet több mint 50 kutatójának tanulmánya, akik az éghajlat-semlegesség különböző átalakítási forgatókönyveit vizsgálták és értékelték. Ez az első átfogó és részletes modell-összehasonlítás, amely az átalakulási utakra, a hatókörre és a szűk keresztmetszetekre vonatkozó megalapozott megállapításokat tartalmaz. A következő kulcsfontosságú megállapítások minden forgatókönyv és modell esetében levezethetők:

  1. Egy klímasemleges energiarendszer kulcsfontosságú energiahordozói elsősorban a megújuló villamos energia, a zöld hidrogén és a zöld e-üzemanyagok, valamint a fenntartható módon előállított biomassza.
  2. Az egyre inkább megújuló villamosenergia-ellátás az energiarendszer további szén-dioxid-mentesítésének alappillére.
  3. Az energiahatékonyság növelése önmagában a célforgatókönyvek szerint 2045-re a végső energiafogyasztás 34-59%-os csökkenését eredményezi a 2019-es szinthez képest.

És az is világos, az utolsó pont szerint: a 2030-ra és 2045-re kitűzött éghajlatvédelmi célok rendkívül nagy kihívást jelentenek, és csak hatalmas beruházásokkal, további szakpolitikai intézkedésekkel és infrastruktúra-fejlesztéssel érhetők el minden ágazatban.

1) Forrás: Németország a 2045-ös klímasemlegesség felé vezető úton: forgatókönyvek és útvonalak modell-összehasonlításban. https://ariadneprojekt.de/publikation/deutschland-auf-dem-weg-zur-klimaneutralitat-2045-szenarienreport/.

Vegye fel velünk a kapcsolatot közvetlenül itt, és kérdezzen nagyon egyszerűen

A jövő csarnokfűtése – az „Ampel” koalíciós megállapodásának legfontosabb pontjainak összefoglalása.

Az „Ampel” koalíciós kormány „Mehr Fortschritt wagen” (merjünk több haladást) címet viselő koalíciós megállapodása már rövid ideje az asztalon van. A jövőre vonatkozó konstruktív szellem ellenére még mindig sok bizonytalanságot tartalmaz, a DIHK első előzetes átfogó értékelésében2) foglaltak szerint. Mindazonáltal mostanra egyre világosabbá válik, hogy miként alakítható ki az éghajlat-semlegességhez vezető út. Az olyan energiaigényes technológiákba, mint a csarnokfűtés, befektetők számára mindenekelőtt a koalíciós megállapodás központi kijelentései fontosak. Ezeket a koalíciós megállapodás oldalaira és bekezdéseire hivatkozva foglaltuk össze az Ön számára:

27. oldal – „Gazdaság” fejezet „Ipar” kulcsszó.

  • Elkötelezettek vagyunk a Zöld Hidrogén Európai Unió létrehozása mellett.
  • Ennek érdekében szeretnénk […] pénzügyileg támogatni a hidrogénhálózati infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházásokat.
  • Így szeretnénk 2030-ra a hidrogéntechnológiák vezető piacává válni.
  • […] egy olyan kezdeményezést, amely egy minden állam számára nyitott nemzetközi klímaklub létrehozására irányul, egységes CO2-minimumárral és közös CO2-határkiigazítással.

59f. oldal – „Éghajlat, energia, átalakulás” című fejezet Kulcsszó: „Gáz és hidrogén”.

  • A megújuló villamos energiát és hidrogént előállító energetikai infrastruktúra a 21. századi európai cselekvőképesség és versenyképesség előfeltétele.
  • Felgyorsítjuk a megújuló energiák tömeges bővítését és a korszerű gáztüzelésű erőművek építését annak érdekében, hogy a következő években versenyképes áron kielégíthessük a növekvő villamosenergia- és energiaigényt.
  • Azokat a gáztüzelésű erőműveket, amelyekre addig lesz szükség, amíg a megújuló energiák nem biztosítják az ellátás biztonságát, úgy kell megépíteni, hogy azok klímasemleges gázokká alakíthatók legyenek (H2-ready).
  • A földgáz nélkülözhetetlen az átmeneti időszakban.
  • A lehető leggyorsabban szeretnénk előrehaladni a hatékony hidrogéngazdaság és a szükséges import- és szállítási infrastruktúra kifejlesztésében.

60. oldal – „Éghajlat, energia, átalakulás” című fejezet Kulcsszó: „Grids”.

  • A villamosenergia- és hidrogénhálózatok a jövő energiarendszerének gerincét alkotják.

S. 90 – „Építés és lakhatás” fejezet Kulcsszó: „Éghajlatvédelem az építőiparban”.

  • [Módosítjuk] az épületenergetikai törvényt (GEG) az alábbiak szerint: 2025. január 1-jéig minden újonnan telepített fűtési rendszernek 65 százalékban megújuló energián kell alapulnia.3)
  • A GEG-ben az új épületekre vonatkozó szabványokat 2025. január 1-jéig a KfW-EH 40 szabványhoz igazítják.
  • Ezenkívül az innovációs záradék alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel egyenértékű intézkedések is alkalmazhatók.
  • Személyre szabott és technológiailag nyitott intézkedésekre támaszkodunk […].
  • A finanszírozási programokat a céloknak és igényeknek megfelelően továbbfejlesztjük és átalakítjuk.

Összefoglalva ez azt jelenti: A zöld villamos energia és a zöld gáz (hidrogén) a klímasemlegesség felé vezető út energiahordozói. Ebben az összefüggésben megerősítést nyer a földgáz mint áthidaló technológia jelentősége – a legalacsonyabb széntartalmú fosszilis energiaforrás továbbra is használható lesz. És ezt is hangsúlyozzák: a megújuló energiák mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célt követő, azonos értékű intézkedéseket, például az energiahatékonyság növelését is elismerik.

2) A közlekedési lámpás koalíciós megállapodás a szövetségi kormányban 2021. Első, előzetes átfogó értékelés © Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V. (DIHK) | Berlin | Brüsszel, 2021. novemberi állapot szerint.
3) A 4 m-nél nagyobb belmagasságú, decentralizáltan fűtött csarnokok (zónák) mentesülnek a megújuló energiaforrások felhasználásának kötelezettsége alól a fűtési és hűtési energiaszükséglet fedezésére (GEG).

Rendkívül hatékony és rugalmas: a decentralizált gázüzemű csarnokfűtőberendezések a klímasemlegesség felé vezető út mentén helyezkednek el

Ezek a kijelentések egyértelművé teszik, hogy a földgázzal működő decentralizált infravörös csarnokfűtési rendszerek hosszú távon a csarnokfűtés aranyszabályai maradnak. Ennek jó oka van, mert a kifejezetten a csarnoképületek szerkezeti-fizikai adottságaihoz kifejlesztett fűtési rendszerek energiahatékonyság és gazdaságosság szempontjából egyértelműen jobbak a legtöbb műszaki alternatívánál a 4 méteresnél nagyobb belmagasságú helyiségek esetében. A magas energiatermelésnek és a nagyon alacsony perifériás veszteségeknek köszönhetően az infravörös fűtési technológiák, mint például a KÜBLER sötét radiátorai, 30-70 százalékos energiamegtakarítást eredményeznek. Ezek már most megfelelnek a 2030-as éghajlati célok követelményeinek. Ehhez jönnek még a viszonylag alacsony beruházási költségek. A ludwigshafeni székhelyű csarnokfűtési specialista nagy hatékonyságú technológiái egyébként már ma is működtethetők biogázzal4), és H2-képesek. Ez azt jelenti, hogy amint rendelkezésre áll hidrogén, gond nélkül hozzáadhatja azt megbízhatóan 20 térfogatszázalékos (és egyre nagyobb) arányban.

A sötét radiátoros csarnokfűtőtestek a gyártási, raktározási és egyéb csarnoképületek fűtésénél is lenyűgöznek rugalmasságukkal. A melegvíz-alapú technológiákhoz képest a decentralizált gázüzemű megoldások rendkívül rövid felfűtési és kikapcsolási idővel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a csarnok fűtési rendszere azonnal reagálni tud a további műszakos műveletekre vagy a külső hőmérséklet változására – így nem kell a tegnapi időjárás után fűteni. Mivel az egységek csak kis helyet igényelnek a mennyezet alatt, elegendő szabad hely marad a használatra. És még a csarnok padlója is – a padlófűtési rendszerekkel ellentétben – teljes rugalmasságot biztosít Önnek, például a gépbeállítások megváltoztatása esetén.

4) Földgázminőségre frissítve

Hogyan fog kinézni a jövő csarnokfűtése?

A jövő energiaforrásait megújuló villamos energiának és zöld hidrogénnek nevezik. Mit jelent ez a technológiai kérdésben? A KÜBLER, az energiatakarékos csarnokfűtési rendszerek innovációs vezetője ezeket tekinti a fő lehetőségeknek. Először is: a jövő csarnokfűtése hosszú távon továbbra is a földgázon vagy a folyékony gázon fog alapulni, annak magas hatékonysága miatt. Másodszor: a fosszilis gázokhoz egyre nagyobb arányban járulnak majd hozzá zöld gázok – mindaddig, amíg a hidrogén előállításának és elosztásának technikai kihívásait meg nem oldják, és a rendszereket nem működtetik 100 %-ban hidrogénnel. Hogy ez pontosan mikor lesz, az egyelőre nyitott kérdés.